Naruto letörölte a könnyeit és mosolyra húzódott a szája.A szemei vadul csillogtak, tekintetében elszántság tükröződött.
"Várj csak, Sasuke...nem fogom ilyen könnyen feladni...majd meglátod!"
Felállt és magabiztos léptekkel kilépett a sátorból.A szemeivel egy valakit keresett.Tekintete kikerülte a farönkön ülő sensei-ét, és a pakolászó rózsaszín hajú lányt.
-Hol van Sasuke?-kérdezte.
-Van egy kis dolga.Te is menj, mert hamarosan indulunk, Naruto.-válaszolt Kakashi.
-Rendben, megyek.
Naruto elindult a sűrű rengetegbe, és a fák között Sasukét kereste.Nem érdekelte, hogy számos tüske ment a lábába, csak a cél lebegett előtte.Hamarosan meg is pillantotta barátját
egy fának dőlve.
-Sasuke!
A fiú felpillantott a szokásos lenéző tekintetével.De most valami mást is észre lehetett venni a szemében...
-Végre megvagy...mondani akarok valamit.-lihegett a szőke.
-Tudom, nemsokára megyünk.
-I-igen, de nem erről van szó.Másról...-kapkodta még mindig a levegőt.
-Mi az?
-Sasuke, a sátorban...
-Már mondtam, hogy felejtsd el!
-Valami oka csak volt, hogy megcsókoltál!
-Tévedsz!Semmit sem jelentett!
-Tényleg?Nem hiszek neked.
-Kit érdekel, hogy hiszel e, vagy sem.
-De én, veled ellentétben, elmondanám, mit érzek.
-Hogy mi?!-nézett értetlenül Sasuke.
-Sasuke, rájöttem, hogy te...sokkal több vagy nekem, mint egy barát...érted?
-Hagyj békén!-indult az ellenkező irányba a fiú.
Naruto utánalépett.
-Ne menekülj!-rántotta vissza.
-Te teljesen megőrültél!Ha nem vetted volna észre, fiúk vagyunk!!!
-Gondoltál volna rá akkor, mikor betapasztottad a számat...-nézett szúrósan Naruto.
-Én csak...én csak...á, nem értesz te semmit!Most pedig eressz!
Naruto elengedte Sasukét, de mosolyogva hozzátette.
-Mostmár nem szabadulsz tőlem, Sasuke...
Sasuke dühösen fújtatott egyet, majd pedig elviharzott amilyen gyorsan csak lehetett.
Azt már nem hallotta, mikor Naruto magában nevetett.Csak menekült.Ahogy a lába bírta.Nem mert Naruto
kék szemeibe mégegyszer belenézni.Tudta, hogy akkor újra megcsókolná.Mármint nem a szemét xDDD
-Sasuke!-integetett Sakura.
"Sakura...ha Naruto meglát vele, végre békénhagy..."-gondolta magában.
Közben Naruto is visszaért, de nem állt túl közel Sasukéhoz.Csak hogy hallja, ha esetleg mond valamit.
-Hey, Sasuke...ha majd hazamegyünk...nem lenne kedved, esetleg...tudod...eljönni velem ebédelni?-kérdezte Sakura szégyenlősen, hajtincsét csavargatva.
"Istenem...mikor adja már fel?De...itt a remek alkalom, hisz itt áll Naruto is..."
-De, persze.Szívesen.
Sakura és Naruto szemei is nagyra kerekedtek a meglepődöttségtől.
Bár Narutónak inkább az idegességtől.
"Bejött...-mosolygott magában Sasuke-egy ebédet csak kibírok Sakurával..."
-Té-tényleg?Ez nagyszerű!!!-ugrált Sakura.
"Egek...milyen idegesítő tud ez a lány lenni..."
Naruto csak állt szótlanul, majd egy nagyot nyelt.
"Jól van Sasuke, ha harc, akkor harc..."-gondolta Naruto.
-Induljunk.-javasolta Kakahi.
Így hát, a 7-es csapat ótnak indult. Kakashi és Naruto elöl mentek, Sasuke és Sakura pedig hátul.
-Szereted az édeset, Sasuke?Mert akkor elmehetnénk...
Sasuke nem nagyon figyelt Sakurára, elengedte a füle mellett, amit hablatyolt össze-vissza.
Naruto a szeme sarkából figyelte őket, de úgy, hogy senki se lássa...
Titokban azért kicsit féltékeny volt...de nem vallotta be.Tudta, hogy Sasuke azért csinálja, hogy őt lerázza.
"Nem fog neki sikerülni..."
-Mi az Naruto?Miért mosolyogsz?-kérdezte Kakashi.
-Ááá semmi, semmi, Kakashi sensei...-legyintett.
Sasuke észrevette Naruto tekintetét.
"Végre."
A küldetést sikeresen véghezvitték, de már késő este volt, így ismét sátort vetettek.Sakura állandóan
Sasuke körül sündörgött, és majd kiugrott a bőréből, ha Sasuke hozzászólt.Persze, csak ilyenekt mondott:
"Van egy zsebkendőd?Kösz.Adnál sót?Hmm.Aha.Nem."
Szóval nagyon értelmes beszélgetés volt.
-Sasuke, máris mész aludni?-nézett csalódottan.
-Jobban teszed, ha te is mész.
-Gondoltam, sétálok még egy kicsit.
-Egyedül?
-Hát...nem jönnél velem?
-Inkább nem.Elfáradtam.-ment be a sátrába.
Ledőlt a takarójára, és lehunyta a szemét.
"Ki fogom bírni.Nem olyan vészes.Csak egy ebéd, és ennyi.És akkor Naruto leszáll rólam."
Addig gondolkozott ezen, hogy elaludt.
A szomszédban Naruto csak forgolódott.Sehogy sem bírt elaludni.
"Ez is miattad van, te ökör..."
Felállt, és az említett sátra felé vette az irányt.
A csillagok csak úgy ragyogtak az égen, és a hold is megvilágította Naruto arcát.
Óvatosan bement Sasuke sátrába.
A fiú édesen aludt.Naruto nem akarta felébreszteni, ezért csak melléfeküdt.
Sasuke arcát nézte, aki abban a percben olyan nyugodtnak tűnt. Meg se rezdült, csak néha lehetett hallani egy-egy szusszanást.
Ilyenkor Naruto elmosolyodott.Aztán nem bírta megállni, hogy meg ne fogja a kezét.
Ám erre a fiú felébredt.Kinyitotta lassan fekete szemeit, majd meghökkenve ült fel.
-Na-Naruto?Mit keresel te itt!Semmi jogod ide bejö...
-Sasuke...-szakította félbe Naruto-Itt aludhatok veled?
-Mi?Dehogy aludhtasz!Van saját ágyad, azt túrd szanaszét, ne az enyémet!
Naruto szomorúan nézett Sasukéra, aki megpillantva a bánatos, kék szemeket, elgondolkozott.
-Hát jó.
-Tényleg?Köszönöm!-ölelte meg a fiút.
-Naruto...
A szőke elhajolt.
-Te elpirultál?-mosolygott.
-Képzelődsz!!-tagadta hevesen Sasuke.
-Igazán?
-Igazán.Engem nem lehet zavarba hozni.Főleg te nem.
-Ezzel sem?-hajolt oda Naruto és megcsókolta Sasukét.
Ő pedig nem ellenkezett.Hanem rögtön visszacsókolt.
-Menj el.-hajolt el.
-Nem megyek...-csókolta meg újból.
-Naruto!Nem...ezt nem...-próbált kiszabadulni az ölelésből.
-Mostmár nem fogom feladni...megértetted?-nézett rá elszántan.
-Dehát...
-Semmi dehát...mostmár nem engedlek el.
És ismét egy csókban forrtak össze...