-Itachi-senpai...
-Mit akarsz?-nézett szúrósan Itachi Tobira.
-Neked hol van a családod?
-Ha?-nézett értetlenül az idősebbik Uchiha.
-Kisame-senpai szerint van egy öcséd, nem igaz?
Itachi bosszúsan nézett a társára, akinek nem tűnt fel a dolog.(biztos úszkált vhol...najó nem xDDD)
-Igen, van egy öcsém.Rég nem láttam.
-A neve Sasuke?
A név hallatán Itachinak görcsbe rándult a gyomra.
-Csakmert-folytatta Tobi-a napokban hallottam, hogy most Orochimaru szolgája.
-Felőlem azt csinál, amit akar.
-De ha úgyis itt van a közelben, nem akarsz vele találkozni?
Itachi Sharinganja átváltott Mangekyo-ba, és felelmelte Tobi a nyakánál fogva.
-Itachi!-szólt Pein.
-Mi közöd...hozzám és az öcsémhez?-nézett szúrósan.
-Azt hallottam bosszúra...szomjazik...
-Ha még egyszer szóba hozod, esküszöm...hogy megöllek...-ezzel eleresztette Tobi nyakát.
-Idióta vagy, Tobi.Hmm...-mosolygott gúnyosan Deidara.

Eközben:

-Sasuke-kun, Orochimaru úr látni kíván téged.-nyitott be Sasukéhoz Kabuto.
-Hányszor mondjam még, hogy kopogj?!Egyébként meg nem érdekel...épp aludni készültem...-paskolta meg a párnáját Sasuke.(de cuki^^<333)
-Ha így gondolod...pedig elég fontos lenne...
-Na jó.-sóhajtott.
A sötét folyosón néhány fáklya adott csak fényt, Sasuke léptein kívül semmilyen hang nem hallatszódott.
Benyitott Orochimaruhoz.
-Itt vagyok.Mi az a fontos dolog?
-Egy megbízásról lenne szó...
-Felejtsd el, eddzek.Nem megyek sehova.
-Ejnye Sasuke, meg sem hallgatsz?Rossz kisfiú.
-Ha ez minden, akkor megyek...
-Pedig ez nem akármilyen megbízás.Különben is, hol tanulhatnál többet, mint élesben?
Sasuke elgondolkozott.
"Ennek a nyomorultnak igaza van...élesben is tudnom kell mozogni, ha le akarom győzni Itachit..."
-Hol, és mikor?
-Látom mégiscsak érdekel a dolog.A következő újholdkor lenne.A megbízás egyszerű...Az Uchihák rejtekhelyére kell menned és végezned az ott szimatoló Levélfalu ninjákkal.
-Ennyi?
-Ennyi.
-Rendben.Megteszem.
-Remek.Elmehetsz.Mára ennyi.Jó éjt, Sasuke-kun.
Sasuke megfordult és visszaindult a szobájába.

Az Akatsuki rejtekhelyén.
-Ha?Hova mész?-kérdezte Deidara Tobit.
-Beszélnem kell Itachi-senpaijal.
-Hát ha meg akarsz halni.Úgy csak nekem lesz jobb.-indult el.
Tobi és elidult Itachi felé.
-Itachi-senpai...
-Hagyj békén.
-Tudod, hogy mit csinálsz a következő újholdkor?
-Te meg miről beszélsz?
-Érdemes lenne elmenned az Uchihák rejtekhelyére...valaki bele akar piszkálni az ottani dolgokba...
-Ezt meg honnan veszed?
-Csiripelte egy madár.
-És mi a neve annak a madárnak?...
-Kakashi Hatake.
-Kakashi?És miért mondott volna ilyet...neked.
-Nem nekem mondta...csak tudom...-ezzel sarkon fordult, és társa után ment.
Itachi idegesítő nyugodtsággal nézett maga elé.

Ugorjunk az újhold napjára.

Sasuke testén csak egy vékony köpeny volt, ami csak arra szolgált, hogy elrejtse a hátán lévő kardot, valamint, hogy ne ismerjék fel.Hajnali két óra volt, a lehelete látszódott a levegőben.Próbált hang nélkül menni, hogy minél később fedezzék fel, hogy közeledik.Az Uchihák rejtekhelyén fény világított.
Sasuke Sharinganja csak úgy égett a sötétben.
"Szóval tényleg piszkálják az Uchihák dolgait.Ezt nem fogom hagyni..."
Előugrott a rejtekhelyéről.
-Most megfizettek amiért...
Csak egy embert látott.Akatsukis köpenyben.
Lassan Sasuke felé fordult.
Sasukénak elakadt a lélegzete, amint meglátta a rég látott arcot.
-I...Itachi...
-Sasuke?
A két testvér ismét szemtől szemben állt...
-Mit keresel itt?!De nem számít, mert megöllek!!-kiabált Sasuke.
-Hmmm...mostmár értem...-mosolygott Itachi.-hogy mi volt a terved...Madara Uchiha...